Orenburg város Oroszországban Európa és Ázsia határán, az Urál folyó partján. Az Orenburgi terület közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. 1938-tól 1957-ig a város neve Cskalov volt

A Déli-Uráltól délnyugatra, az Urál folyó partján, jobboldali mellékvize, a Szakmara torkolatától kissé följebb. A város központja és legnagyobb része a jobb parton van. Az éghalat erősen kontinentális, jellemzője a meleg nyár és a hideg tél. Hegyek nincsenek, ezért az északi nagyon hideg és a déli forró, száraz léghullámok egyaránt akadálytalanul száguldanak végig a sztyeppén és érik el a várost. A januári középhőmérséklet -16 °C, a júliusi 20 °C. Viszonylag kevés a csapadék, évente 300–450 mm. Az Urál folyó a középső szakaszon november végén befagy, tél végére a jég vastagsága a 60–80 cm-t is eléri. A tavasszal érkező árhullám Orenburgnál nagyon magas, de egész nyáron és télen a vízállás alacsony, ilyenkor a folyó csak 80–100 m széles.

Orenburgot háromszor alapították meg, három különböző helyen. Először a mai Orszk város helyén, az Or folyó Urálba torkollásánál építettek erődöt 1735-ben, melyet a folyóról neveztek el. Később nevének megtartása mellett a folyón jóval lejjebb költöztették, majd harmadszor 1743-ban, a mai helyén vetették meg alapját, (ahol korábban is erőd állt). 1744-ben az újonnan alakított Orenburgi kormányzóság székhelye lett és később is megmaradt – a változó közigazgatási beosztásnak megfelelően kormányzósági vagy járási szintű – közigazgatási központnak. A 18. század első felében az itteni határvédelmi vonal központi erődje volt. A Pugacsov-féle felkelés idején közel fél éves ostrommal (1773–1774 telén) sem tudták bevenni. Ahogy az Orosz Birodalom megszilárdította hódításait Közép-Ázsiában, úgy csökkent a város stratégiai jelentősége. 1862-ben a védelmi vonalat felszámolták, az erődöt lebontották, a védművek helyén utcákat nyitottak. A település növekedésnek indult, aminek további lökést adott a vasút kiépülése. 1877-ben helyezték üzembe az Orenburgot a Volga-menti Szamarával összekötő és 1905-ben a Kazahsztánon át Taskentbe vezető vasútvonalat.

Orenburg jelentős közlekedési csomópont. A várost országos, illetve regionális jelentőségű közutak kötik össze Szamara, Kazany, Ufa, a viszonylag közeli Orszk és a kazahsztáni Uralszk városokkal. A nagy távolságokra történő teherszállításban a vasútnak van döntő szerepe. A Jurij Gagarinról elnevezett polgári repülőtér a városközponttól 29 km-re van, és a város mellett a légierőnek is van repülőtere. A városi közlekedés többségében autóbuszon, kisebb részben trolibuszokon bonyolódik, és az oroszországi nagyvárosokhoz hasonlóan itt is sok az iránytaxi. Az Urál folyó két partja között drótkötélpályás felvonó működik.